A hétvégén kezdetét veszi a Forma-1 2016-os szezonja Melbourne-ben. A spanyolországi tesztnapok szokás szerint számos kérdést vetnek fel. Kitart-e a címvédő Mercedes brutális magabiztossága? Közelít-e a Ferrari? Szűkíteni tudja-e a Williams vagy a Red Bull, illetve a többi ígéretes középcsapat a szakadékot a fenti két istálló mögött? Javul-e a McLaren? Megszeretjük-e az új időmérő rendszert? Hány éves a kapitány? És egyáltalán: ki lesz a világbajnok?

(Forrás: skysports.com)

Ha a józan ítélkőképességünkre hallgatunk, azt mondhatjuk, a Mercedes nyugodtan várhatja az évet. A tesztek táblázatai ugyan azt mutatják, hogy a nagy rivális Ferrari diktálta a tempót, de a címvédő alakulat egyáltalán nem használta az új csodafegyvert, az ultralágy abroncsokat. A kettőjük közötti tényleges különbséget csak Ausztráliában láthatjuk valójában. Az Ezüstnyilak legnagyobb ütőkártyája a W07-es félelmetes műszaki stabilitása lehet. Majdnem egy szezonnyi távot tettek meg összevissza egy leállással. A vezérkar olyan kavicsokat dobál a nyugodt vízbe, hogy nem írja le a Ferrarit, sőt! Mindenesetre ha van valami, ami gondot okozhat a csapatban, az a pilóták kordában tartása. A címvédő Lewis Hamilton úgymond joggal várhatja el, hogy kimondott elsőszámú legyen, hiszen eredményievel eddig felülmúlta azt a Nico Rosberget, akinek könnyen lehet, hogy ez az utolsó éve az istállónál. A németnek úgy kell kezdenie 2016-ot, mint ahogy az előző szezont befejezte, ha nem akar elbarrichellósodni. Kérdés, hogy elég-e ez egy minden korábbinál magabiztosabb Hamilton ellen novemberig. Kisebb rés lehet még a pajzson az, hogy a rivális istállók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a 2017-es változások ne a Mercedes kedve szerint alakuljanak, ám ameddig a jelenlegi szakembergárda és az aktuális világbajnok a stuttgartiaknak dolgozik, ráérnek ezzel foglalkozni akkor, ha már megnyerték az újabb címeket.

Mint már írtam, a Ferrari lehet az egyetlen potenciális kihívó. A maranellóiak tavaly túlteljesítették az előzetes terveket, pontosabban Sebastian Vettel teljesítette túl. A négyszeres bajnok személye önmagában elég nagy fegyvertény, villámgyorsan megtalálta az összhangot új családjával. A teszteken szabályosan szárnyaltak, bár ebből érdemben annyi szűrhető le, hogy az eddigi üldözőiket jócskán maguk mögött hagyták. Jól mutatnak ugyan a táblázatokon elfoglalt előkelő helyek, de a Ferrari évek óta ezt csinálja. Sokkal fontosabb viszont az a rizikófaktor, ami szintén esztendők óta létezik és úgy látszik, megoldódott. A Scuderia hosszú ideje szenvedett a kemény keverékű gumikon, tavaly többször is előfordult, hogy közük sem volt a Mercedeshez gumiváltás után. Ennek úgy tűnik, vége, legalábbis az SF16-H spanyol versenyszimulációs körei alapján. Ha sikerül kiküszöbölni a teszteken fel-felbukkanó műszaki hibákat, Vettelnek van némi esélye ringbe szállni az egyéni címért, de a konstruktőri trófeához az kell, hogy Kimi Räikkönen is összeszedje magát. A kritikákkal nem sokat vesződő finn pengeélen táncol, ha idei szezonja is olyan lesz, mint az előző kettő, az atyaúristen se menti meg a visszavonulástól. 

Magányos szezon előtt állhat a Williams. A legendás csapat látszatra egyre távolabb kerül a két élmenőtől, de a körülmények alakulása alapján előnnyel rendelkezhet az üldözők előtt, harmadik erő státusza egyre biztosabb lehet. Decensen mozogtak a tesztnapokon, nagyokat nem villantak, de ott voltak. Nagy előnyük lehet a többiekkel szemben az, hogy egy körön bombaerősnek tűnik az FW38. Valtteri Bottas tavaly sok kritikát kapott, amiért nem tudta egyértelműen lenyomni az egyébként alulértékelt csapattársát. A finn tényleg nem túl izgalmas karakter, de mindent tud, ami ahhoz kell, hogy häkkineni utat járjon be, ráadásul valószínűleg még mindig erősek az esélyei a mezőny másik finnje helyére. Bottas a mezőny egyik legstabilabb versenyzője, Maranellóban pedig pont erre van szükség. Felipe Massa lelkesedése nem lankad, eszében sincs viszavonulni és nincs is oka rá. A brazil a már nem is annyira új csapatával jó kis párost alkot, emiatt is lehetnek lőtávolban a Ferrarihoz képest: Grove-ban működik a kétemberes team elve. Ellenük szól viszont a költségvetésük, mint mindig, ráadásul Toto Wolff is egyre kevesebb Merci-energiával áll a csapat mögött. Egy újabb motorpartneri kísérletezés ismét megtörheti a lendületet. 

Hiába a kalandos utószezon, a Red Bull lehet a Williams legnagyobb kihívója. Utóbbi csapat hosszútávú teljesítményét nem ismerjük pontosan, viszont az energiaitalosok pont ezzel nyerhetnek nagyot. A Red Bullnál egyszerre állt össze a tempó és a kiváló gumikímélet, a még mindig verhetetlen aerodinamika pedig adott volt. A gumigyilkos, nehéz pályákon belekavarhatnak az élcsapatok csatájába. Az RB12-es nagy hátránya azonban az erőforrás, a Tag Heuer becenevű Renault aggregát biztosan nem a mezőny legerősebb motorja, ráadásul a tavalyi folyamatos kritikák a franciák felé fagyos viszont szültek az ismét gyári erőkkel visszatérő Renault-val, kérdés, hogy milyen elbánásban lehet részük szezon közben. Valószínűsíthető, hogy a csapatnál idén is sok olyan hírt fogunk olvasni, hogy motorpartnereknél kilincsel. Daniel Ricciardo 2015-ben sokszor esett áldozatul a pocsék megbízhatóságnak, de amikor jól ment, akkor nagyon jól ment. Az ausztrál szintén potenciális Ferrari-versenyző, már ha Vettel is így gondolja. Daniil Kvyat pedig a tavalyi év egyik embere, fényeveket fejlődött és a tabellán megverte Ricciardót, ám úgy tűnik, ez sem győzte meg a kritikusokat. Az orosz nem érezheti biztonságban magát a Red Bullnál, ez számomra nettó érthetetlen, mindenesetre létkérdés, hogy minimum a tavalyi teljesítményét hozza idén is. 

Bevált csapaton ne változtass? A Force India fennállása legerősebb évét teljesítette tavaly, pedig nem a legbiztatóbb előjelekkel vágtak neki a szezonnak. Az év közben bevetett B-modell nagyon is bevált, az általam sokat ekézett Sergio Pérez pedig kivirágzott és év végére szép lassan vezérpilótává vált. Ez vet némi árnyékot az eddig egyértelműen jobb Nico Hülkenbergre, a Le Mans-győztesnek sürgősen fel kell vennie a fonalat megint, ha ki akar törni az örök-középcsapatos versenyzői státuszból. Náluk az a főkérdés, hogy az eddig üldöző Toro Rosso és az új Renault nem lépi-e át őket, miközben ők nagyrészt a tavalyi adatokra építenek. A másik gond az anyagikaban rejlik. A tavaly berobbantott Aston Martin kooperáció elsüllyedni látszott, bár a csapatnál azt mondják, elsősorban 2017-re akarták összehozni ezt a szerződést. A csapatfőnök légitársasága a csőd szélén áll, a felhalmozott adósságok miatt Mallya urat vegzálják a hatóságok, de a nagy tulajdonrészt birtokló Sahara csoport jelenleg elítélt vezére is eladná a részvényeit. A teszteken mindezek ellenére egy motorhibát leszámítva problémamentésen futott a VJM09, a tempó jó volt, de a megtett kilométerek számában nem jeleskedtek, a guminyomással is szenvedtek.

Visszatért a Renault, megint. A gyári háttér viszont önmagában nem jelent sokat, legalábbis az első évben. A tavaly maratoni hosszúságúra nyúlt Lotus-Renault-mizéria miatt az új autó fejlesztése nem úgy alakult, ahogy tervezték. Vették a tavalyi modellt és valahogy belehegesztették az előd Mercedes helyére a teljesen más kialakítású Renault motort. Ám ha épp ezen alkatrész eddigi hibáit kijavítják, 2017-től ezzel és a már összeszokott, ráadásul nem gyenge szakembergárdával sokkal nagyobb tényező lehet a gyári francia csapat. Mivel összejött a gyár beszállása, nem volt szükség a szeződéssel rendelkező Pastor Maldonadóra és állami pénzére, leszerződtették a helyére a tehetséges, de a McLarennél kisiklani látszó Kevin Magnussent. A dán gyorsaságával sosem volt gond, nagyszámú rajongótábora is örül annak, hogy gyakorlatilag megmenekült a pályafutása. Csapattársa az egykori GP2 bajnok Jolyon Palmer, egy újabb második generációs pilóta (édesapja éveket töltött el a Tyrrellben). Palmer nagy előnye, hogy jól ismeri a tavalyi autót, az ideivel viszont nem tett meg túl sok kört. A teszteken sok műszaki hiba sújtotta a Renault-t, de amikor ment az RS16-os, akkor sem tudtak kitörni a középmezőnyből. Nagy kérdés az elnökség türelme, ugyanis Viry-Chatillonban eddig nem erről voltak híresek. 

Az idei év nagy meglepetése a Toro Rosso lehet. A kistestvértől már a Red Bull is tart, nem is teljesen alaptalanul. Hiába ők kényszerültek a leginkább átalakítani az új autót, a tavalyi Ferrari motorokat még így is nagyobb dolognak tartják, mint az eddig használt, sokat szidott Renault-kat. Ha minden összeáll, főleg az év első szakaszában nagyot szakíthatnak. A csapatvezetés a konstuktőri bajnokság első öt helyére pályázik. A pilótapáros adott, a tavalyi év versenyzőjének választott Max Verstappen alaposan elhallgattatta a kritikusokat, sőt, jól át is ejtette őket a ló túloldalára. A hatalmas hype-hoz azért eredmény is társult, de nem szabad elfelejteni, hogy jó adag szerencse is rátalált az ifjú hollandra (hányszor húzott hasznot a Safety Car-fázisokból!). Nagy nyomás van Carlos Sainzon. Csapattársa miatt rá alig figyelnek, a Tost főnök viszont továbbra is tartja az "aki nem teljesít, attól rövid úton, kevés könnyel elköszönünk" stratégiát. Sainz, ha nem figyel, könnyen lehet az új Sébastien Bourdais. Előnyére szól, hogy a tesztek alapján a spanyol lehet az új gumimágus, ebben egyértelműen csapattársa fölé nőtt. A faenzaiak nagyon erős teljesítményt produkáltak Spanyolroszágban, ők tették meg a második legtöbb kilométert, minden okuk megvan rá, hogy magabiztosabbak legyenek, mint eddig bármikor. 

Tavaly olyan hírek láttak napvilágot, melyek alapján a Sauber nyugodtan készülhetett már 2017-re is. Azóta kiderült, hogy nem ilyen rózsás a helyzet. 2015-ben ugyan nagyot léptek előre, mert a Ferrari motor bevált és a pilóták se nyújtottak rossz teljesítményt. Az új autó sauberi mértékkel rengeteg innovációt tartalmaz, nagyrészt emiatt azonban nagy késébe kerültek a bemutatásával, az amúgy is rövid tesztsorozat első részét nem tudták abszolválni vele. Műszakilag sem tökéletes a C35, nem is tettek meg túl sok kört, de a tempó sem az igazi. Talán a gumikkal nem lesz baj, erre legalább volt idejük a tavalyi modellel is. Felipe Nasr nagyon erősen kezdte a tavalyi évet, gyorsan bebizonyította, hogy több egy átlagos fizetős pilótánál. Kezdeti lendülete ugyan alábbhagyott, sőt nyártól már többször szorult csapattársa mögé is, sok fontos pontot szerzett, amivel megtartották helyüket a McLaren előtt. Marcus Ericsson is sokat fejlődött. Szépen lassan bizonyítja, hogy van helye a mezőnyben, néha ugyan vét vezetési hibákat, de amikor a mezőny sűrűjében kell védekeznie, abban zseniális. A szakma nagy túlélője, Peter Sauber idén több pontot vár el a csapattól, de ez nem lesz egyszerű.

A McLaren nagy kérdés. Katasztrofális, rémálomszerű 2015-ös szezonjuk után mindenki elismerte, hogy innen csak felfelé lehet menni. A tavalyi túl karcsúra szabott autóval alaposan ráfaragtak, ezen idén változtattak is. A Honda viszont továbbra sem hajlandó idomulni a többiekhez, az erőforrás nagyban eltér a vetélytársakétól. Makacsságukat az is jelzi, hogy nem mutattak hajlandóságot arra, hogy európai (szemléletű) szakemberek is beleszóljanak a munkába. A McLaren azonban eddig bírta, leszerződtette a Volkswagen raliprogramjával nagy sikereket elérő Jost Capitót, a japánok erre válaszul elzavarták a sokat ekézett Arai urat. Wokingban nem, Japánban viszont úgy tűnik, megvan a türelem a fokozatos élmezőnybeli visszatéréshez. Akik tényleg nem lehetnek türelmesek, azok a pilóták. Jenson Button sokak szerint utoljára fut neki egy F1-es szezonnak, de ezt már két éve is mondták, a bajnok mégis maradt. Korábbi fiatal csapattársait mondhatni megalázta, de egy kétszeres bajnoktól sem ijedt be. Fernando Alonso az a versenyző, akinél balszerencsésebb nem volt 2015-ben. A spanyol bajnok, amikor végre megtalálta a tempót egy időmérőn, az autó másképp gondolta alatta. Alonso hangoztatja, hogy maradása a következő két évtől függ, lévén ő sem lesz fiatalabb (tíz éve szerezte második bajnoki címét, emberek!). A McLaren a teszteken ugyan jócskán javult tavalyhoz képest, hiszen volt, hogy három számjegyű kört tett meg, ami egy éve még egy utópia volt, de még mindig rengeteg alkatrész elromlott benne. Az MP4-31 a tavalyinál valószínűleg több pontot hoz a konyhára, de ugrásszerű fejlődésre kevés az esély. Mindenesetre a versenyzőkön nem múlik. 

A Manor tavaly csak végigutazta a bajnokságot és örült, hogy egyáltalán ott lehet. Ami a McLarennél nem biztos, náluk száz százalék: javulni fognak. Talán ugyanúgy a mezőny végén lesznek, de semmiképpen sem fényévnyi lemaradással. Az éppen csak összetákolt tavalyi autót egyáltalán nem fejlesztették, ezért több idő maradt az idei gépre. Emellett komoly együttműködési szerződést kötöttek a Mercedesszel és a Williamsszel is, előbbiek erőforrása biztosan nagyobb lendületet ad, mint a pocsék 2014-es Ferrari. Az alapító csapatfőnökök ugyan leléptek, de nagynevű szakemberekből nincs hiány, elég ha Nicolas Tombazis vagy Pat Fry nevét említem. Maga az MRT05-ös amolyan Marussiás-Manoros szokás szerint puritán, jóval nagyobb merészség mutatkozik a pilótakettősben. Ott még egy éve sem volt nagyobb gond, de az összes tavalyi versenyzőt elküldték, mert kellett a hely a friss DTM-bajnok és Mercedes-pártfogolt Pascal Wehrleinnak és a vastag szponzori táskával érkező Rio Haryantónak, aki elsőként képviseli Indonéziát. Wehrlein hype-ja sem kicsi, sokan az új Hamiltont látják benne és többen állítják, hogy bérelt helye van Nico Rosberg ülésében. Haryanto egyelőre túl sok rajongót nem szerzett magának, egyértelműen a pénze miatt vezet, talán csak emiatt kaphat teljes évet, bár volt szó évharmadolásról is a két tavalyi pilótával, Stevensszel és Rossival. A csapat a teszteken becsületesen körözgetett ugyan, de csak annyi derült ki, hogy nagyot zárkóztak a mezőnyre. 

Végre megint van újoncunk is, ami mindig jót tesz a Forma-1-nek. Fontos, hogy ne csak 20 autó versenyezzen, melyek közül 6-8 folyamatosan anyagi gondokkal küzd. Gene Haas azonban máshogy közelíti meg a debütálást, mint a reklámokkal villogó ex-Virgin vezetője, Richard Branson vagy az állandóan ütemkésésben dolgozó HRT, az eleve halva született szintén az Államokból (nem) érkező USF1. A Haas ennél jóval átgondoltabb haditervvel érkezik: röviden, szoros együttműködésben a Ferrarival. Haas úr és fegyvertársa, Günther Steiner egyaránt nagy név az autosportban, nagyrészt emiatt komoly rutinnal rendelkező gárdát verbuvált a csapatzászló alá, többek között a kasztnitervező Dallarát. A Ferraris kapcsolatok nem csak időt és pénzt takarítanak meg az alakulatnak, hanem egyfajta minőségi garanciát is jelentenek. Az új autó tehát időben elkészült, és bár tagadják, nyilvánvaló, hogy a VF16-os sok helyen mutat hasonlóságot a (tavalyi) Ferrarival. Az amerikaiak nem törekedtek arra, hogy mindenképpen egy hazai pilótát szerződtessenek, többet ért nekik Romain Grosjean rutinja és gyorsasága, a visszatérő Esteban Gutiérrez pedig a mexikói-és ferraris kapcsolatai miatt tűnt evidensnek. Nem meglepő módon a teszteken a kiforratlan technika sok kezdeti hibával küszködött, de nagyobb panaszt nem hallhattunk a versenyzőktől. Reális céljuk lehet néhány erősebb pontszerzés és a csata a Manorral/Sauberrel, a szezon közepére talán már teljesítik is ezeket. 

Fontos mozzanata volt a barcelonai teszteknek az úgynevezett glória vagy halo bevetése. A jövőre alkalmazandó fejvédő rendszert a Ferrari próbálta ki először élesben (korábban a Mercedes és a Red Bull is végzett privát próbákat). A glória bevezetésének bejelentése óta élesen megosztja a közvéleményt. Egyesek feleslegesnek, zavarónak, ízléstelennek tartják, mások szerint szükséges. A pilótákat is megkérdezték, az állatorvosi ló Kimi Räikkönent nem zavarta a vezetésben, Sebastian Vettel, Nico Rosberg és Felipe Massa maximálisan támogatja, Mark Webber szerint el kell gondolkodni az F1 haladásának irányán, Nico Hülkenbergnek és Carlos Sainznak nem tetszik, bár utóbbi hozzátette, a biztonság érdekében fel kell áldozni a kinézetet. Daniel Ricciardo a glóriát méltatók táborát erősíti, az ausztrál kicsit odaszúrt Hülkenbergnek is, mondván, nincs szükség hősködésre, amikor a biztonságról van szó. Csapattársa, Daniil Kvyat viszont a némettel ért egyet, szerinte a versenyzés veszélyes és ez így van jól. A legmarkánsabb véleményt mégis Lewis Hamiltontól hallhattuk: a címvédő hallani sem akar glóriáról, szerinte ez lenne a sportág történetének legszörnyűbb újítása.

(A glória esztétikumához csak annyit, hogy a Ferrari gyorsan leszögezte, hogy ez messze nem a végső kivitelezés. Még szerencse... Forrás: escuderiatelmex.com)